lépdelj kicsi lány saját árnyékodon. arra születtél, mindig másokért légy feláldozva. de te csak hidd, hogy fények. az elszakadt darabokat majd sorra megöltögetem. csak mi maradtunk magunknak. egy álmot akartam csupán, nem az életet. hogy aztán minden életből.
igen, most már emlékszem. még amikor nagyon kicsik, volt egy barna mackónk. ő volt az első mackó. eső vitte el, nem maradt belőle semmi, csak a szalma. végül az sem. akár a papírházamból. emlékszem, sírtam is. aztán lett ez a sárga mackó, azóta vigyáztunk rá, sosem hagytuk kinn, az esőben.
lépdelj kicsi lány saját árnyékodon. arra születtél, mindig másokért légy feláldozva. de te csak hidd, hogy fények. az elszakadt darabokat majd sorra megöltögetem. csak mi maradtunk magunknak. egy álmot akartam csupán, nem az életet. hogy aztán minden életből.
igen, most már emlékszem. még amikor nagyon kicsik, volt egy barna mackónk. ő volt az első mackó. eső vitte el, nem maradt belőle semmi, csak a szalma. végül az sem. akár a papírházamból. emlékszem, sírtam is. aztán lett ez a sárga mackó, azóta vigyáztunk rá, sosem hagytuk kinn, az esőben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése